Mindannyiunknak saját, egyénre szabott szótára van a világhoz, amelyen keresztül a minket körülvevő és a bennünket érintő élményeket értelmezzük a magunk számára. Ezekben a rövid posztokban arra teszünk kísérletet, hogy a blog keretein belül maradva másokkal is megosszunk egy-egy jelentést – nem kis részben a verbális vizualitás eszközével –, ami talán egyezik, talán nem a más által átélttel, de a kommentekben a hasonló jellegű „fordításokat” örömmel fogadjuk.

Mit jelent nekem… az Esti Kornél?

Mármint jelen esetben a zenekar, amely 2015 karácsonyának másnapján adott remek koncertet a Nagyerdei Víztoronyban. Valójában én csupán Youtube-ról ismertem néhány számukat, amelyek többé-kevésbé tetszettek, de a koncert után az alábbiak szerint tudnám összefoglalni a hangulatot:

Esti Kornélt hallgatni jóleső lázadás. Esti Kornélt hallgatni olyan, mint ülni a flaszteren valahol egy nagyvárosban, miközben körbevesz a panelrengeteg, a forgalom, a nyüzsgés – és közben zuhog rád a langyos eső. Esti Kornélt hallgatni szürkeárnyalat. Esti Kornélt hallgatni magány is, de olyan magány, amiben azért olykor szívből felnevetsz a piti önsajnálatból. Esti Kornélt hallgatni generációs életérzés. Esti Kornélt hallgatni jó, mert közben felszínre jön és szétomlik pár lélekkődarabka, amiről nem is tudtad, hogy ott van benned. Szóval, Esti Kornélt hallgatni kicsit karcos, picit szomorú, mégis nagyon-nagyon életteli élmény.