Gasztrokalandjaink sorát a gourmet életérzés helyi megtapasztalását (link: http://coolturfroccs.blog.hu/2016/06/23/gourmet_fesztival_debrecen_avagy_a_debreceni_paros_debrecenit_kostol) és a szubjektív fagyikörképet (erről pedig itt olvashattok: http://coolturfroccs.blog.hu/2016/07/14/a_nagy_debreceni_fagylaltteszt) meg a jól megérdemelt pihenést (itt: na jó, neeeem :-P ) követően kissé rendhagyó és meghökkentő (debreceni) párosítással folytatjuk. Avagy: érezted már azt, kedves Olvasó, hogy egy finom lángos után még benyomnál valami isteni desszertet?

Marika Lángossütő

Sztori: A lángost szerintünk mindenki szereti, mégis ritkán eszünk, inkább csak nyáron, és akkor is vízparton. Gondoltunk hát egyet, és felidézve a strandolós emlékeket, elmentünk Debrecen egyik lángososához. Biztosan sokan emlékeznek a csupamosoly nénire, aki jó pár évvel ezelőtt még a Kishegyesi úton, majd egy darabig a Csonka templom előtti bódéban, a Piac utca korzósítása óta pedig a Rákóczi utcán, a Rákóczi-Csapó utcai üzletház Fórummal szembeni részén, egy aprócska üzletben árulja finomságait, kis csendesen, megbújva. Nem túl hivalkodó a felirat, nincs nagy sor, csak egy lépcső és egy ismerős illat, ami bevonzza az arra tévedőt. Időbe telt, míg a szép emlékek nyomát kutatva újra sikerült megtalálni a jelenlegi helyet, és tenni egy próbát, hogy vajon finom-e még mindig az a lángos?

Első pillantás: A helyet nem a külcsínjéért szeretjük. Nagyon egyszerű, nagyon retró a „reklámfelület”, ráférne valami jó marketinges, mert szerintünk nem is eléggé feltűnő. Talán annyi a szerencse, hogy éppen egy buszmegállóra nyílik, tehát a potenciális közönség viszonylag nagy. Sajnos beülni nem lehet, csak egy pult van, ahol megehetjük a lángosunk, de odakint több pad is akad.

A külsőn azért még lenne mit csiszolni...

Étlapozó: Lángos, lángos, lángos… és meglepetésre – valamint a multikulti jegyében –  hamburger és hot-dog. Már ha van olyan elvetemült, aki egy lángosozóba hamburgerért megy… Pedig nyilván van, különben nem szerepelne az étlapon. Lángosból viszont minden hagyományos típus megtalálható a választékban, az extra a füstölt sajt, a sonka és a kapros tejföl, meg persze a töltött lángos. Nyamm!

Személyes jelenlét:

francisgourmet: Marika néni a lángosozó maga. A család többi tagja intézi az alapanyagokat, ő pedig készíti. Meggyőződésem, hogy a személye miatt ilyen finom ez az étel itt. Látszik, hogy mindig szeretettel és örömmel süti és nyújtja át a vendégnek, még a konstans olajszag és a rekkenő hőség közepette is.

kókuszoscsemege: végtelenül kedves és aranyos néni szolgál ki, aki saját vallomása szerint, olykor még így 15 év sütés után is megkívánja reggelente a lángost, amikor jóízűen eszi az első vendég... Ez többet mond minden tesztnél... :)

Ízélmény: Füstöltsajtos-kaprostejfölös-fokhagymás (kókuszoscsemege) vs. füstöltsajtos-sonkás-tejfölös-fokhagymás (francisgourmet). Rock’n’roll!!! Ne aprózzuk el, gondoltuk magunkban, legyen a visszatérés emlékezetes. Hát az lett. A füstölt sajt egyébként is gyengénk, de ez így finoman szólva is tartalmasra sikeredett. Még szerencse, hogy éhesek voltunk (illetve kókuszoscsemege kevésbé, de végül ő is belakmározta a sajátját - ez is többet mond minden tesztnél...). A lángostészta mindent visz, nem tocsog az olajban, hanem pont jó, és éppen annyira ropogós állagú, amennyire szeretjük. Fokhagymát annyit kértünk rá, hogy lehetőleg maradjanak túlélők a közelben a nap végére, de a füstölt sajtot nem sajnálta a készítője. És nagy örömünkre a sonka sem a tucat bolti gépsonka (persze nem is a szélben szárított mediterrán), hanem egy teljesen korrekt, érdemi hústartalommal bíró késztermék. Mondtuk már, hogy nyamm? Mindent összevetve: nem túl zsíros, nem sajnálják a sajtot, nem vizezett a tejföl, tehát minden alaphibától mentes.

Nem lehet megállni, hogy bele ne harapjunk...

Pénztárca igénybevétele: Mitagadás, a lángosárak a keleti országrészben alacsonyabbak, mint a Balaton környékén, persze nyilván nem véletlenül. Francisgourmet a legextrább, fullos lángost kérte, így került mindez 550 magyar forintba(!), kókuszoscsemege kapros-tejfölös-füstölt sajtos lángosa 470 Ft volt. Ár-érték arányban tökéletesen beleillik egy alacsonyabb költségvetésű ebédbe vagy vacsiba. Esetleg uzsonnába. 

Tartalmas, finom, olcsó

Összhatás: Nem először írjuk ezt, de itt különösen igaz: a hely mindenképpen többet érdemelne. Főleg úgy, hogy érthetetlen okból Debrecenben Marika néninek alig van konkurenciája. Persze gyanítjuk, hogy egy erős versenyben is megállná a helyét, így pedig sokkal jobban meg kellene becsülni ezt a kis lángosmennyországot. Emberek, menjetek a Rákóczi utcára, ha jó lángost akartok!!! Ez a kaja jó. Igen, éhes ember legjobb döntése, akárki akármit mond. 

Marika lángossütője a facebook-on is megtalálható, itt:

https://www.facebook.com/langoshazdebrecen/?fref=ts

Mignon Cukrászda

Sztori: kókuszoscsemege a nagy fagyitesztes cikkben elejtett egy ártatlannak tűnő, ám korántsem cél nélküli megjegyzést, amelyben már a fagyivásárlás alkalmával is a hely sütirészlege miatt történő visszatérést helyezte kilátásba (vö. perspektívába).

Első pillantás:

francisgourmet: a Mignon belvárosi egysége a Kossuth utcai üzletsoron bújik meg szerényen, szemben a Sas utcával. Nem feltűnő igazán a külcsín, de azért észre lehet venni, ha nyitott szemmel járunk. A belső kialakítása minimalista, de tetszetős. A pöttömnyi helyből kihozták, amit lehetett. Nekem bejön a bárszékes megoldás, a jópofa képek a falon, stílusos az üveg és a fémek, fények együttes játéka. És hát a sütik…

kókuszoscsemege: A  hely kialakítása illik a süteményekhez, modern, csillogó, de mégis egyszerű belső tér, bár kissé talán rideg hatást kelt. A bárszékek viszont nagyon kényelmesek.

Étlapozó:

francisgourmet: Nos, igen, itt hagyományos értelemben vett étlapról nem beszélhetünk, helyette inkább fényben úszó vitrinekről, ahol vágytól csillogó szemek kereszttüzében, rátapadó mancsok és szapora lélegzetvételek nyomaitól behomályosodott üveg mögött (ez persze csak költői kép, valójában kristálytiszta az üveg) kelletik magukat a szebbnél szebb formájú és nevű sütemények. Ez nyilván engem minősít, de olyan, általam még sosem hallott, fantasztikus elnevezések mögé bújnak a nyalánkságok, mint feuilletine (föjetin) vagy caraque, és sorolhatnám. A bőség és esztétikum keltette zavarban nehéz a döntés, de végül, kemény belső harcok árán eldől, melyikük debütáljon most.

kókuszoscsemege: A Mignon egyediségét az adja, hogy a néhány hagyományos süteményen kívül a választék nagy részét modern, geometrikus formákat alkotó kreációk alkotják. Elsőre talán idegennek tűnhet, hát hol a krémes, a dobos torta?! - kérdezhetnénk, de ez az érzés az első villányi falat után örökre eltűnik, ezt ígérhetem.  Francia nevük kicsit megnehezíti a választást (és azok elmagyarázását a pincérnőnek), de az apró betűs felirat az alapízről sokat segít, érdemes elolvasgatni. A ránézésre nehéznek és töménynek tűnő mini tortácskák evéskor könnyeddé és abbahagyhatatlanná válnak.

Ínycsiklandó gyönyörűség 

Személyes jelenlét: Nem lehet panasz a kiszolgálásra, gyors, kedves, pontos. Távozás előtt a süti fogyasztása közben felmerült kérdéseinkre is készséggel, örömmel válaszolnak, kérésre elvitelre csomagolnak is mindenből.

Ízélmény: Háromféle süteményt kóstoltunk, amik mind a karamelles-csokoládés vonalat képviselték. A caraque bonbonnal kezdünk, ami meglepően hideg (mint utólag kiderül, picit mohón láttunk neki, ha pár percet még várunk, akkor éppen jó állagban kóstolhattuk volna a fagyasztva tárolt édességet). Ennek ellenére finom, igényes példány, bár nyilván az ízek spektrumának csak egy szeletét érezhetjük ezen a hőmérsékleten. Nem baj, legközelebb felkészülünk. A feuilletine, ez a ropogós grillázsszerű talapzatra pakolt, csokis finomság hozza a várt szintet, összetett ízvilágú, minőségi, könnyű, de tartalmas sütemény, élmény belőle minden falat. A harmadik sütemény pedig a Caramelia fantázianevet kapta, ami nevének megfelelően karamell ízt kapott, többféle állagban (tetején tükörfényes zseléréteg, belül hab, vékony tésztaalappal).

 Feltétlen reflexek előidézői

Pénztárca igénybevétele: Az árak talán egy leheletnyit drágábbak, mint egy átlagos cukrászdában, 500 Ft körüli mértéken mozog, de ezt teljesen meg tudjuk érteni, mert ez nem egy átlagos cukrászda. Nem sajnáljuk az élményért a pluszforintokat, bőven megér ennyit.

Csendélet manóval

Összhatás: A Mignon egy remek és örömteli kezdeményezés, amely beleillik abba a gasztroforradalmi vonalba, ami a cukrászdák által kínált élmények újragondolását tűzte ki célul. Ezen a téren a fővárosban persze megint előttünk járnak (és ott van például a siófoki Villa Gréta, ahol szerintünk jelenleg Magyarország legfinomabb sütijei kaphatók), de hamar reagáltak a debreceni vendéglátók is, mint ahogyan a példa mutatja. Nekünk a Mignon tűnik most a helyi pionírnak ezen az úton.

kókuszoscsemege egy, a honlapjukon (http://www.mignoncukraszda.hu) talált idézettel foglalná össze az érzéseit:

Bobby Levy: Mese a csodálatos süteményről (részlet)

Egy sütinek az a boldogság, ha megeszik... ugye?

A Mignon Cukrászdát a facebookon itt találjátok meg:

https://www.facebook.com/CukraszdaDebrecen/?fref=ts