Kalandra fül! - a harmadik setlist

Mitagadás, nincs könnyű dolgom kókuszoscsemege két héttel ezelőtti setlistjét követően. Ha arra az élményre gondolok, még mindig azt érzem, megáll az idő…

No de. Azt ígértem, hogy sűrűbben jelentkezünk, nem csak évente vagy negyedévente. Erre pedig minden esély meg is van, ha elegendő mennyiségű és minőségű zenei hatás ér el. Én magam arra még nem vállalkoznék, hogy egy minden szempontból válogatott setlisttel lepjek meg mindenkit (egyszer talán ennek is eljön az ideje…), így most a 2016 áprilisában hallott nóták közül szemezgettem egy tucatra valót.

Jazz, funk, rock, világzene, swing, elektronika, pop, crossover… kalandra fül!

1. Vera Jonas Experiment: Tiger, Now!

Jónás Verára tavaly figyeltem fel, a kísérleti jazz műfajában utazó, nemzetközi szinten már szép sikereket magáénak tudható fiatal énekesnő talán mostanság kezd hazánkban is bekerülni a zenei köztudatba. Áprilisban megjelent második albumának címadó dala a mostani, jó kis beindító, zúzós hangulatú. Nem tudom, miért, de az a szó jut eszembe róla, hogy: „appetite” (epötájt)… :-D

2. Meztelen Diplomaták: Nézd a lányok!

A Meztelen Diplomatákat először egy Kaukázus-koncert előzenekaraként hallottam, és durva, de jobban bejött, mint Kardos-Horváthék akkori performansza. Zeneileg és szövegileg sem túl bonyolult témákkal játszó „strandbeat” csapatról van szó, akiket azért jó hallgatni, mert oly nagyon élvezik azt, amit csinálnak. Most jöttek ki egy friss, négy számból álló EP-vel, amelynek egyik dala ez a mostani, és jól összefoglalja mindazt, amit ez a banda igazán tud. Lehet hangolódni a nyárra!

3. ZAZ: Si jamais j'oublie

Nos, igen, a ZAZ. Elképesztő tehetség ez a lány, Isabelle Geffroy, aki pár éve még utcazenélt, és a videómegosztóknak is köszönhetően, immár a legnagyobbak között van, ott, ahová valójában tartozik. (Tudtátok, hogy júliusban – idén már másodjára – Magyarországra jön?) Ez a dal meg annyira tele van élettel, hogy szinte túlcsordul. Ennél többet nem is tudok mondani róla.

4. Savages y Suefo (ft. Judie Jay): Ballroom Breakers

Ki gondolta volna, hogy világszínvonalú electroswing (és „multikulti folk/underground”) csapatunk is van?

Merthogy ezek a srácok pestiek, ráadásul 2008 óta nyomják, például ilyen számokat, mint ez is. Judie Jay nehezen megunható hangja csak plusz csillogó barázda a vinylen.

5. Deela: El Mecha-nico

Nesze neked, Mexikó! A Deela elektronikus világzenéje például a németországi Duisburgból hódítja meg a glóbuszt. És milyen jól teszi!

6. Hindi Zahra: Stand Up

Francia-marokkói énekesnő. Ezt a dalt már hallottam korábban, mégis, valamiért most „ütött be”. Jazz, blues, folk, világzene, miegymás. Sokáig dúdolgatós.

7. Pegazusok Nem Léteznek: Segíts nekem

A Pegazusok… nem a harsány, életvidám zenei világáról híres, sőt, mintha egy direkt módon depresszív hangulatpiramist építgetnének egy ideje. Nem is igazán kedveltem ezt a stílust, a most áprilisi Víztorony-beli koncertjük viszont annyira egységes és jó volt, hogy valami átjött ebből a közölnivalóból. Most pedig egy szeletét továbbadom.

8. Magashegyi Underground: Arcok, utcák, nevek

A Magashegyit azért szeretem, mert szerintem nagyon karakteres zenekar, ami létével szép kis űrt tölt be a magyar popzenében. Rengeteg tehetséges zenész alkotja (példának okáért az első setlistben is hivatkozott Fodor Máriusz, a legendás nevű Toldi Miklós, vagy a Konyha zenekarból ismert Szepesi Mátyás, és akkor még a Kaukázus zenekarról nem is beszéltünk), és ott van az állandó szövegíró, az ex-Amorf Ördögök-tag Tariska Szabi, akinek nagyon impresszív, költői, álomszerű, frappáns szövegei abszolút passzolnak ehhez a zenei birodalomhoz, és Bocskor Bíborka hangjához. Lendületes, fiatalos, ábrándos, lélekkel teli zene az övék. A nemsoká megjelenő új albumról választott dal különlegessége, hogy a szövegét Beck Zoli (30Y) írta.

9. Vincent: Her

De jó, megint egy tökismeretlen zenész, akiről mindössze annyit tudok, hogy kanadai, és elektronikus zenében „utazik”. Ezt a Her c. nótáját viszont annyira szeretem, hogy képtelen vagyok megunni. Nem tudom elmagyarázni, miért, de teljesen addiktív. Én szóltam!

10. Simply Three: Demons (Imagine Dragons cover)

Egy kis crossover, ez az utóbbi években úgyis menő. A klasszikus és a popzene találkozása kapcsán nekem eddig a The Piano Guys volt a nyerő, de a Simply Three sem rossz, bár kevésbé kreatívak, mint a két kellemesen őrült fickó. Ennek az egyébként is remek Imagine Dragons-slágernek az átdolgozása azonban telitalálat.

11. Red Hot Chili Peppers: Hard To Concentrate

Szeretem az RHCP-t, bár vannak mulasztásaim a zenekar lemezeit illetően. Stadium Arcadium c. 2006-es dupla albumukat is áprilisban hallgattam végig, és milyen jól tettem! A Hard To Concentrate valószínűleg az egyik legjobb dal, amit valaha hallottam. Erős hangulatú, lüktető, bizsergető, bölcs, nagyon eltalált szám, az elmúlt hónapban tulajdonképpen rongyosra hallgattam, ha nem lenne ez vicces kifejezés a mai bitekből felépülő zenei világban.

12. Cigarettes After Sex: Affection

Végül pedig vezessük le ezt a setlistet egy csendes nótával. Pedig nem ezt szántam utolsónak, de akárhányszor meghallgattam, mindig azt éreztem, hogy csak ez lehet az. A zenekar neve ugyan kissé provokatív, mégis jól visszaadja akár ennek a dalnak is a hangulatát: szép, kicsit dekadens, egyszerű, szentimentális, megnyugtató.